A film készítői másfél éven át követték nyomon száz hajléktalan felnőtt és gyerek vándorlását, életét Budapest utcáin. A film látásmódja azért különleges, mert a hajléktalanságot úgy képes ábrázolni, hogy közben felmutatja a szereplők megnyilvánulásaiban az általános emberit. A film körkörös szerkezete, ahogyan vissza-visszatér az egyes családokhoz, híven érzékelteti azt a kilátástalanságot, amely az ideiglenes, látszatmegoldásokkal teli csapdaszerű létmód sajátja.
A film után Elbert Márta rendezővel Misetics Bálint szociálpolitikus bezsélget.
Rendezte:
Elbert Márta